Újraindult az IKE-karaván
Pár év szünet után ismét útjának indult az ún. IKE-karaván. A Szatmár-Láncos templom gyülekezetének ifjúsága kezdeményezésére először csak a Németi Református Egyházközség ifjait hívták meg az alkalomra, de tervezik az esemény kiterjesztését több gyülekezetre vonatkoztatva.
Vasárnap a délutáni istentiszteleten az ifjak liturgusi szolgálatával, ifjúsági énekek kíséretében, jó hangulatban telt az alkalom. A rendkívüli istentiszteleten Korda Zoltán házigazda lelkipásztor prédikált Mózes Második Könyve 33. részének 21-től 23-ig terjedő versei alapján: „És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára. És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok. Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet, de orczámat nem láthatod.”
Isten közelében mindenkinek helye van, bármelyik gyülekezethez is tartozik, bárhonnan is jön – mondta a lelkipásztor. Jelen volt Pándi Beáta a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanítónője is, aki az kilencvenes évek elején elinduló karaván ötletgazdája volt, az ifjúsági énekeket pedig a szintén Refiben tanító egykori ifis Elek Ramóna vezette. Több „retró” ifjúsági ének is elhangzott emelve az esemény hangulatát, szívükben hálával énekelték: „Ha visszanézek a megtett útra… a szívem hálás, magasztal téged, köszönök minden Jézus tenéked”
Istentisztelet után a Kálvineumban szeretetvendégségre került sor, majd Kala Noémi segédlelkész irányításával játékok eszközlésével mélyítették a két gyülekezet ifjúsága közötti kapcsolatot. Legyen áldott folytatása!
